A mai Salzburg város és tartomány területén a korai kőkorszakban (kb. 50 000 évvel ezelőtt) élt először ember.

A bronzkorban (i.e. 900-800 körül) a Bischofshofen-Mühlbach térség a Keleti Alpok legnagyobb réztermelő vidékének számított és ezáltal nagy jelentőségre tett szert.
A korai korokból ránk maradt legjelentősebb lelet, a "pass luegi sisak", a vaskorszak későbbi szakaszából származik. A rézércbányászat azonban lassan feledésbe merült és helyére a sóbányászat lépett.

A Hallein melletti Dürrnbergen  az i.e. VI. században kezdték meg a só kitermelését a bevándorolt kelták.  Egyes helységnevek, táji és vízrajzi elnevezések, mint Anif, Lammer, Gastein a kelták idejéből erednek.