A Csendes éj hazája

A „Csendes éj“ a szellemi világörökség része, mely a béke üzenetét közvetíti világszerte. Hallatán remény költözik az emberek szívébe, mert ez az ének a maga egyszerűségében valami egészen lényegeset ragad meg a karácsony misztériumából: a békesség, a megbékélés iránti vágyat. Kevesen tudják, hogy a Csendes éj a Salzburg városától nem messze eső Oberndorf-ban született. Pedig az egykori templom helyén emelt Csendes éj-emlékkápolna már régóta valóságos zarándokhellyé lett. A híres dallam szerzőinek nyomát őrzi Salzburg városa is, valamint Arnsdorf, Hallein, Mariapfarr, Hintersee és Wagrain, és a Csendes éj szűkebb és bővebb hazája, vagyis Salzburg tartomány, Tirol és Felső-Ausztria összesen 13 Csendes éj-települése méltó emléket állít a varázslatos dallamoknak.

© SalzburgerLand Tourismus / Hallein, Kathrin Gollackner, Stille Nacht Bezirk – Hallein

Történelmi viharok, természeti katasztrófa

A Csendes éj hazája a mai határok szerint három ausztriai tartomány: Salzburg, Tirol és Felső-Ausztria. Ezek a vidékek különösen megszenvedték a napóleoni háborúkat. Salzburg évszázadokon át egyházi uralom alatt álló független, virágzó hercegség volt. 1800-ban francia megszállás alá került, majd III. Ferdinánd Habsburg-uralkodó fennhatósága alá, világi választófejedelemségként, majd 1805-ben újból francia kézre jutott, majd Bajorországhoz, végül ismét a Habsburg-birodalomhoz.

A napóleoni háborúk korszaka az 1814-15-ös bécsi kongresszussal ért véget. Salzburg a müncheni szerződés értelmében 1816. május elsején végleg Ausztria része lett, önállósága megszűnt, a közigazgatási székhely rangját Linz kapta. Az évszázadokon át Salzburghoz tartozó Zillertal és Brixental völgyek Tirol fennhatósága alá kerültek, és a salzburgi hercegség neve eltűnt a térképről, Salzburg városa, az egykor oly pompás érseki székhely pedig jelentéktelen járási székhellyé lett. Hivatalnokai elhagyták a várost, a lakosság száma 16 ezerről 12 ezer főre csökkent.

Nyár nélküli esztendő

A háborút egy addig elképzelhetetlen méretű természeti katasztrófa, az 1816-os “nyár nélküli esztendő” követte. Az 1815. áprilisában egy kis indonéz szigeten bekövetkezett gigantikus vulkánkitörés drámai hatást gyakorolt az európai kontinens éghajlatára, a hőmérséklet erősen visszaesett, a gabonát szűnni nem akaró esőzés és nyári havazások pusztították el. Salzburg, Tirol és Felső-Ausztria paraszti lakosságát különös erővel sújtotta ez a veszteség. Az aratás elmaradását és az éhínséget sokan Isten büntetésének kezdték tekinteni, és reménytelenségbe, apátiába süllyedtek. 1818-ban 93 házat pusztított el egy tűzvész Salzburg városában, további ezer ember veszítette el mindenét.

A felső-ausztriai parasztok,akik közül Franz Xaver Gruber családjához hasonlóan sokan takácsmesterséggel próbálták kiegészíteni jövedelmüket, a mechanikus szövőszék 1786-os feltalálásával ettől a kereseti lehetőségtől is elestek. A XVI. század óta túlnépesedett tiroli hegyvidékekről még több földművelő kényszerült vándor kereskedőnek állni, gyerekeit német földre vagy Svájcba küldeni szolgálni, végső esetben kivándorolni.

A Csendes éj eredeti kézirata © SalzburgerLand Tourismus, Kathrin Gollackner

A vigaszt hozó Csendes éj

A Csendes éj hallatán egy kis vigasz költözött a traumatizált lakosság szívébe. Az eredetileg Felső-Ausztriából származó és a salzburgi Arnsdorfban tanítóskodó Franz Xaver Gruber, csakúgy, mint Joseph Mohr salzburgi segédkáplán, maga is nagyon egyszerű körülmények között nőtt föl és közvetlenül átélte a nyomorúságos éveket. Gyerekkoruktól ismerték azonban a zene jótékony erejét. Így történt, hogy a káplán és a tanító az isteni szeretet és megváltás üzenetét hirdető karácsonyi énekkel próbált lelket önteni a reményüket vesztett hívekbe 1818 karácsonyán.

Joseph Mohr költeménye az újszülött Kisjézushoz szóló bölcsődalként kezdődik. A fiatal káplán közel állt a falusi emberekhez, megértette őket és gondjaikat, és a könnyen érthető szöveget németül írta, nem latinul, ami akkoriban korántsem volt kézenfekvő. Megváltó Krisztus megszületésének és Isten emberek iránti szeretetének vigasztaló gondolata végigvonul a hat versszakon. A Franz Xaver Gruber szerezte dallam segít hinni és remélni, hogy javulhat a sorsa “földön az embernek”.

Tiroliak ismertették meg a nagyvilággal

Pár évvel később Carl Mauracher zillertal-i orgonaépítő mester vitte el Csendes éj-t Tirolba, ahol az 1830-as évek elejétől tudatosan ápolták a tiroli nemzeti népdaléneklés hagyományait. Így történt, hogy a Csendes éj-t tiroli énekesek ismertették meg először a világgal. A zillertali Strasser testvérek már 1831-ben énekelték a lipcsei karácsonyi vásáron. Ők ugyanis, sok más tiroli parasztcsaládhoz hasonlóan, télidőben vándor árusként járták a világot, és a muzikális tiroliak a hazai áruk kelendőségének fokozása érdekében folyamodtak az énekléshez. Így jutott el az ének német földre és Európa többi részébe és még véget sem ért a XIX. század, a Csendes éj már az Egyesült Államokban is népszerűségre tett szert.

A Csendes éj békeüzenete

Van az énekben valami, ami a maga egyszerűségében csodálatosan kifejezésre juttatja az emberiség egyetemes békevágyát. 2011-ben ezért is nyilvánították az UNESCO szellemi kulturális örökség részévé. A két világháború idején is megmutatkozott a Csendes éj jelentősége, a hallgatóságra gyakorolt hatása.

A lövészárokban, 1914 karácsonyán

Kb. öt hónappal az első világháború kitörése után valóságos csoda történt a nyugati fronton, ahol addigra már több mint egymillió katona sebesült meg és lelte halálát. Különböző nemzetek katonáinak ezreiben ébredt föl a testvériség érzése. December 24-én, a szentestén béke költözött a lövészárkokba. A béke jeléül itt-ott  apró kis kivilágított karácsonyfák jelentek meg a lövészárkok tetején. A katonák a kb. ötven kilométer hosszú flandriai frontvonal mindkét oldalán letették a fegyvert és a sisakot és hazájuk karácsonyi énekeit énekelték. Felcsendült a Csendes éj is, méghozzá különböző nyelveken.

Franz Xaver Gruber képmása Joseph Mohr eredeti gitárjával a halleini Csendes éj-múzeumban © SalzburgerLand Tourismus, Kathrin Gollackner

Salzburgi tájakon a Csendes éj nyomában

A Csendes éj hazájában, Salzburg tartomány, Felső-Ausztria és Tirol vidékein varázslatosan szép az advent és az egész téli időszak. Legkésőbb az utolsó novemberi hétvégén mindenfelé megnyílnak a festői, hangulatos adventi vásárok. Élmény átélni a téli ünnepkörrel kapcsolatos látványos krampusz- és percht-felvonulásokat.

A Csendes éj-települések múzeumai, kiállításai, színielőadásai az idei jubileum alkalmából még nagyobb az igyekezettel próbálják közelebb hozni az emberekhez az ének történetét, megismertetni jelentőségét. Évszaktól függetlenül bármikor érdemes felkeresni ezeket a jellegzetes salzburgi falvakat, kisvárosokat, és persze a tartományi fővárost. Történelmi, egyházzenei és művészettörténeti, építészeti érdekességek egész sorával, a tájegységekhez fűződő néprajzi emlékekkel ismerkedhetünk meg.

Arnsdorf, iskolaház © SalzburgerLand Tourismus, Kathrin Gollackner

Arnsdorf

Arnsdorfban áll  Ausztria legrégebbi aktív iskolaépülete, ahol Franz Xaver Gruber tanítóként szolgált. 1957 óta a Csendes éj-múzeumnak ad otthont. A felújított múzeum kiállítása kitüntetést nyert el a 2013-as újjáépítés után, és a látogatók megtekinthetik a hagyományos berendezésű, nyitott kéményű vidéki konyhát (Rauchkuchl) és a Gruber korabeli osztálytermet a Gruber-pulttal, régi iskolapadokkal. Az épület földszintjén működik az arnsdorfi általános iskola.

A „Maria im Mösl” kegytemplom orgonáján még Franz Xaver Gruber is játszott. A gazdagon díszített, későgótikus templom impozáns főoltárának Madonnája a Kisjézussal valószínűleg a jelentős szobrász és festő, Michael Pacher műhelyéből került ki. A templom harangjátéka a világhírű Csendes éj-melódiát játssza. Arnsdorf-ot a Gruber-Mohr út köti össze Oberndorf településével. A 25 kilométer hosszú útvonal kerékpáros körtúrára is alkalmas.

Eredeti tanterem az arnsdorfi iskolaházban © SalzburgerLand Tourismus, Kathrin Gollackner

Mariapfarr

1995-ben derült csak ki, hogy Joseph Mohr már 1816-ban megírta a Csendes éj szövegéül szolgáló költeményét, méghozzá a Salzburgi Lungau Mariapfarr nevű településén, ahol 1815-ös pappá szentelése után első segédlelkészi szolgálatát teljesítette. Ekkor ismerkedett meg nagyapjával, akinek szülőháza, a Scharglerkeusche ma is áll még a faluban. Mohr nagyapja még 1816-ban meghalt, unokája adta fel az utolsó kenetet. A mariapfarr-i Csendes éj-múzeum részletesen megismertet Joseph Mohr és elődei életével. A múzeum érdekességei közé tartozik az 1443-ból való aprócska mariapfarr-i ezüstoltár (Mariapfarrer Silberaltärchen) és a rekonstruált Mohr-lakószoba nagy betleheme, melynek kb. 100 figurája 1750-ből való.

A mariafarr-i plébánia északi oldalánál áll a Joseph Mohr tiszteletére állított Csendes éj-díszkút. A 2016-ban felújított Miasszonyunk plébánia- és kegytemplomot a Salzburgi Lungau anyaszentegyházaként tisztelik. Kutatások szerint „A királyok imádása” oltárkép ihlette Mohrt a vers megírásakor, és innen az eredeti német szöveg Kisjézusának göndör haja. Annyi biztos, hogy az 1500-ból származó festmény dús, szőke fürtökkel ábrázolja a Kisjézust.

Joseph Mohr apai nagyapjának háza Mariapfarrban © SalzburgerLand Tourismus, Kathrin Gollackner

Oberndorf

A Salzburg városától nem messze eső, Salzach-parti Oberndorfban áll a Csendes éj-emlékkápolna. Helyén egykor a Szt. Miklós-plébániatemplom emelkedett, melyet azonban az árvizek okozta károk miatt le kellett bontani. Az emlékkápolna előtt 1953 óta minden évben emlékünnepséget tartanak 17 órai kezdettel, melyre a világ minden tájáról érkeznek látogatók.

A kápolnánál álló régi plébániaépület mellett kapott helyet az új oberndorfi Csendes éj-múzeum. A múzeum udvara Leopold Kohr alternatív Nobel-díjas filozófus emlékhelye.

Közkedvelt az adventi látogatók körében a Csendes éj-postahivatal. Évente mintegy harmincezer, különleges karácsonyi bélyeges és bélyegzős levél indul innen útjára. Az első két adventi hétvégén történelmi Csendes éj-szerepjátékokat  rendeznek Oberndorfban és a Salzach túloldalán fekvő bajorországi Laufenben.

Hintersee

A salzburgi Salzkammergut festői vidékén fekvő Hintersee-ben is sokáig szolgált Joseph Mohr. Ebből az időszakból származik a történet, miszerint vadorzótól sem átallott húst venni, méghozzá a templomi gyűjtésből származó pénzből, és szétosztotta a rászoruló családok között.

A hintersee-i Csendes éj-múzeumban Joseph Mohr néhány személyes tárgya látható . A templomban emléktábla és portré emlékezik meg róla. A templomtól tematikus sétaút vezet a Mohr tiszteletére állított emlékkápolnához. Advent idején fáklyás felvonulásokat szerveznek ezen az útvonalon.

Salzburg

A tartományi fővárosban, Salzburgban a steingasse-i egykori lakóház, a papi szeminárium, a Szt. Péter apátság fűződik közvetlenül Joseph Mohr nevéhez, valamint a dóm keresztelő kútja, amelynél Mozartot is keresztelték. A híres salzburgi harangjáték (a Residenzplatz téren, a Neue Residenz tornyában) december 24-én a Csendes éj melódiáját játssza reggel hétkor, délelőtt tizenegykor és este hatkor. A templomokban hagyományosan a Csendes éj eredeti változata csendül föl az éjféli misén.

A salzburgi óváros tornyai, előtérben a Szt. Péter főapátság © SalzburgerLand Tourismus, Kathrin Gollackner

Wagrain

Joseph Mohr 1837-től egészen haláláig, 1848-ig Wagrainben lakott, itt helyezték örök nyugalomra. Mohr egész életében kitűnt szerénységével. Korabeli feljegyzések egész sora szól arról, hogy nemegyszer egész jövedelmét a rászorulóknak adta, vagy közhasznú intézmények finanszírozására fordította. Új talárra csak háromszor adott ki pénzt életében. Wagrain-ban iskolát alapított és megreformálta a szegényeknek biztosított juttatások rendjét. Halálakor nem volt más vagyona a gitáron kívül, amivel 1818-ban a Csendes éj-t kísérte.

Joseph Mohr csak 56 évet élt. 1848-ban halt meg tüdőbénulásban, advent idején, alig néhány nappal az örökzöld karácsonyi ének 30. évfordulója előtt. A közjó érdekében végzett munkájának emlékére minden év adventjén wagraini gyerekek énekelnek a sírjánál.

A szegények ügyét felkaroló, közkedvelt, tevékeny plébános tiszteletére Joseph Mohr-ról nevezték el a wagrain-i plébániatemplom orgonáját. A templom egyik mellékhajójában emléktábla is található. A frissen felújított wagrain-i Pflegerschlössl kastély 2017 decembere ótaCsendes éj-múzeumnakad otthont.

A wagrain-i adventi programok középpontjában minden évben a Csendes éj békeüzenete áll és a rendezők más népek karácsonyi hagyományainak is igyekeznek teret adni. Népszerűek az adventi hangversenyek, a múzeummal szomszédos Waggerl-házban berendezett „angyalposta”. December 24-én romantikus toronyzene hangzik föl a plébániatemplomnál 22:15-kor, a 23:00 órakor kezdődő éjféli mise előtt.

Wagrain, iskolaépület © SalzburgerLand Tourismus, Kathrin Gollackner

A kis Pflegerschlössl kastély múzeumának földgömbjén végigkövethető, hogyan terjedt el ez a karácsonyi ének szinte az egész világon. Ma már kb. kétmilliárd ember, Földünk lakosságának több mint egynegyede énekli karácsonykor évről évre, több mint 300 nyelven és dialektusban.

Advent Wagrainben, a Jägersee tónál © SalzburgerLand Tourismus, Kathrin Gollackner

Hallein

A halleini plébániatemplommal szemben áll Franz Xaver Gruber egykori lakóháza, amely 1993 óta múzeum. Gruber 28 éven át orgonistaként és zeneszerzőként működött Halleinben. Kétszáz éves évfordulója tiszteletére megújították és kibővítették az elsősorban Gruber hallein-i éveit bemutató Csendes éj-múzeum anyagát. Itt tekinthető meg Joseph Mohr gitárja is, amely Mohr halála után Gruber családjához került. Közvetlenül a múzeum előtt, Franz Xaver Gruber sírjánál a Halleini Daloskör ünnepi hangversenye hangzik föl minden év december 24-én, 17 órakor. 2018. november végén a kétszáz éves Csendes éj-jubileum és Franz Xaver Gruber emlékére adták át a halleini plébániatemplom új orgonáját.

A halleini óváros látképe © SalzburgerLand Tourismus, Kathrin Gollackner

Joseph Mohr, a Csendes éj költője

Joseph Mohr 1792-ben született Salzburg városában. Egy kötőnő és egy dezertált muskétás törvénytelen gyermekeként látta meg a napvilágot.  A salzburgi dómban tartották keresztvíz alá, ugyanannál a keresztelőkútnál, ahol Wolfgang Amadeus Mozartot. Keresztapja Salzburg város utolsó hóhéra volt, mert a gyermek anyja nem lehetett válogatós. A házasságon kívül született gyerekek akkoriban apjuk nevét kapták, de a szégyenbélyeg az akkori felfogásnak megfelelően egész életükben rajtuk maradt.

Joseph Mohr szülőháza a szűk Steingasse-ban áll. Az érdekes, festői utca régi polgárházai Joseph Mohr idejében jéghideg, nedves lakásokat rejtettek. Nem véletlen, hogy Mohr egész életében tüdőbajban szenvedett.

A jóeszű, zenei tehetséggel megáldott Joseph a salzburgi bencés apátság egyik papjának támogatásával verekedte ki magát a nyomorból. Ő tette lehetővé, hogy a fiú gimnáziumba járhasson. Ezzel párhuzamosan Mohr az egyetem és a Szt. Péter bencés apátság kórusában énekelt és hegedült. Később filozófiát tanult a kremsmünsteri bencések líceumában, majd a papi szemináriumban folytatta tanulmányait. Születésének körülményei miatt ehhez külön egyházi engedélyre volt szükség. Joseph Mohrt 1815-ben, alig huszonhárom évesen szentelték pappá. Ehhez is külön engedély kellett, mert huszonöt év lett volna az előírt korhatár.

A költemény sorait a mariapfarr-i kegykép ihlette

A híres költemény 1816-ban született. Ekkor Joseph Mohr már egy éve szolgált káplánként első hivatalos beosztásában, apai felmenői szülőhelyén, a lungaui Mariapfarr-ban. Az itt álló XII. századi Miasszonyunk templom Salzburg tartomány egyik leghíresebb búcsújáróhelye. A templom értékes kegyképe a Madonnát és a Kisjézust ábrázolja, az imádására érkező napkeleti bölcsekkel. Csendes éj-kutatók úgy vélik, az oltárkép Kisjézusának göndör szőke fürtjei ihlették a fiatal papot hatstrófás verse megírásakor.

Csendes éj-kutatók szerint az oltárkép Kisjézusának göndör szőke fürtjei ihlették a fiatal papot hatstrófás verse megírásakor © SalzburgerLand Tourismus, Gulliver Theis

Szónoki képessége segíti hivatásában

A jó szónoki képességű fiatal pap tizenkét éven át gyakran került új helyre az egyház szolgálatában. Jól ismerte a szegény falvak lakóinak helyzetét, és lehetőség szerint segíteni próbált a rászorulókon. A puszta konvenció iránt már kevesebb türelmet érzett. Anthering, Golling, Kuchl, Eugendorf, Oberndorf és Bad Vigaun településeken látott el segédkápláni feladatokat. Idővel vikariátusi adminisztrátorrá léptették elő és Hof, majd Hintersee helységbe helyezték. 1827-ben nevezték ki vikáriusnak és ekkor történt először, hogy kilenc évig egy helyen teljesített szolgálatot. 1837-ben Wagrain vikáriusa lett és itt érte a korai halál 1848-ban.

Joseph Mohr, aki maga is nagy szegénységben nőtt föl, igyekezett minél többet tenni a szükséget szenvedőkért. Fiatalkorában egyes közvetlen feljebbvalói túlságosan lazának és fesztelennek ítélték viselkedését. Úgy találták, elhanyagolja a szolgálatot, fogadókba jár és nőkkel viccelődik, sőt épületesnek nem mondható dalok éneklésétől sem riad vissza. A felsőbb egyházi körök azonban nem adtak hitelt az ilyesfajta híreszteléseknek. Salzburg városában kiváló szónoki képességgel megáldott, biztos teológiai ismeretekkel rendelkező papként tartották számon Joseph Mohrt. 1819-ben a salzburgi dómba is meghívták prédikálni, ami kétségkívül nagy megtiszteltetés volt az akkor 27 éves segédkáplán számára.

A mariapfarri múzeum betleheme © SalzburgerLand Tourismus, Kathrin Gollackner

Gitárkísérettel csendül föl a Csendes éj

Joseph Mohr szervezetének nem tett jót a lungaui hideg. Betegsége miatt 1817 nyarától a Salzach menti Oberndorf-ba helyezték át, segédkápláni beosztással. A plébánia körzetét nem sokkal korábban választották le a folyó túloldalán álló Laufen helységtől, így még plébánia sem épült. Mohr a sekrestyési lakban kapott egy szobát és falusi fogadókba járt enni. Így ismerkedett meg a nála öt évvel idősebb arnsdorfi tanárral, Franz Xaver Gruberrel, aki a közeli Szt. Miklós-templom kántori és orgonistai tisztét látta el. A Gruber által megzenésített Csendes éj 1818 karácsonyán hangzott föl először, az éjféli mise után. Hosszú ideig tartotta magát a magyarázat, miszerint a gitárkíséretre a templomi orgona meghibásodása miatt lett volna szükség. Egy népszerű, de alaptalan verzió szerint egerek rágták meg az orgona fújtatóit. Legvalószínűbb, hogy Mohr maga döntött a gitárkíséret mellett, mert az ének előadására a templomi betlehem mellett került sor, a mise után. Ebben az az érdekes, hogy a gitárt akkoriban korántsem tekintették templomhoz méltó hangszernek.

A szegények papja

Joseph Mohr már 1819-ben elhagyta Oberndorf-ot és különböző tennengau-i és flachgau-i plébániákon szolgált. Wagrain-ban, ahol végre vikáriusi megbízatást kapott 1837-ben, több mint százfős iskola megépítését kezdeményezte a korábban egyetlen helyiségben szorongó falusi gyerekek számára. Létrehozott egy segélyalapot is nincstelen szülők gyermekeinek taníttatására. Az akkori gyakorlat szerint öregeknek is otthont adó szegényház ügye később valósult meg ugyan, de ez a kezdeményezés is Mohr-tól származott.

Joseph Mohr tüdőbénulásban halt meg 1818. decemberében, költeményének megzenésítése után harminc évvel. Éppoly vagyontalanul távozott az élők közül, mint ahogyan a világra jött. Egyedül a gitárja maradt utána, amely később Franz Xaver Gruber családjához került. A Csendes éj világsikerét “a szegények papja” már nem élhette meg.

Franz Xaver Gruber, a dallam szerzője

11 évesen orgonál a nagymisén

Gruber édesapja igen szerény gazdálkodó volt a felső-ausztriai Innviertelben, és mint oly sokan, arra kényszerült, hogy jövedelmét takácsmesterséggel egészítse ki. A család ötödik gyermeke, Franz Xaver is meg kellett, hogy tanulja a családi mesterséget. Tanítója azonban felismerte zenei tehetségét és ingyen tanította. Az apai ellenzés miatt éveken át titokban folyt az orgonatanulás, mindaddig, míg egy alkalommal a tanító megbetegedett és nem akadt, aki a nagymisén orgonáljon, és a mindössze tizenegy éves Franz “ugrott be” tanítója helyett, és megállta a helyét. Így történt, hogy apja megadta magát és személyesen szállította haza Burghausen-ből a fiúnak vásárolt spinétet.

Arnsdorf, régi betlehem figurái © SalzburgerLand Tourismus, Kathrin Gollackner

A tanítói állás ára

Franz Xaver Gruber 1806-ban szerezte meg tanítói képesítését. Ezzel párhuzamosan zeneileg is továbbképezte magát. 1807-ben kapta első állását a salzburgi Arnsdorf-ban, ahol a tanítói, sekrestyési és orgonistai feladatokat látta el. A kor szokásainak megfelelően feltételt is szabtak az álláshoz: Grubernek feleségül kellett vennie elődje özvegyét. Tizenhárom évvel idősebb feleségétől született két gyermeke korán meghalt. Az arnsdorfi időkben Grubern kántori és orgonistai állást vállalt a mindössze négy kilométerre eső Oberndorf Szt. Miklós-templomában, abban a reményben, hogy idővel tanítói állás is akad.

Az “egyszerű kis szerzemény”

Gruber örömét lelte a tanításban, de a zene volt számára a legfontosabb. Talán a zenélés öröme alapozta meg barátságát Joseph Mohr-ral, aki maga is szeretett énekelni és gitározni. 1818-ban Gruber megzenésítette Mohr hatversszakos költeményét és együtt énekelték el az új karácsonyi éneket, Mohr gitárkíséretével. Később Gruber orgonára is átírta “egyszerű kis szerzeményét”, aminek nem tulajdonított különösebb jelentőséget.

A Gruber-ház és Franz Xaver Gruber sírja a Salzburg tartománybeli Halleinben © SalzburgerLand Tourismus, Kathrin Gollackner

Gruber megérte a Csendes éj első sikereit

Felesége halála után Gruber újra megnősült és az új házasságból tíz gyermeke született, akik közül csak négyen élték meg a felnőttkort. Gruber 1835-től teljesen a zenének szentelhette magát, ekkor nevezték ki a halleni plébániatemplom karnagyává és orgonistájává. Fennmaradó idejét a komponálás töltötte ki. Második felesége halála után harmadszor is megnősült. Fiai apjuk nyomdokaiba léptek.

Franz Xaver Gruber 1863-ban halt meg. Megérte a Csendes éj első sikereit és okiratot adott ki a tévedések helyesbítésére, leszögezve, hogy a dallam a híresztelések ellenére nem Michael Haydn műve, és a Csendes éj nem a tiroli Zillertal-ból ered, hanem a Salzburg tartománybeli Oberndorf-ból.