Karácsonykor világszerte mintegy kétmilliárd ember énekli: minden kontinensen és több mint 300 nyelven és dialektusban. Nemcsak a Csendes éj eredete, de az elterjedése is olyan, mint egy csoda. Vagy Victor Hugo (1802 – 1885) szavaival élve: „Semmi sem erősebb, mint egy ötlet, amelynek eljött az ideje”. A világ valószínűleg készen állt erre a dalra.
A történet időrendben
1818.12.24., Oberndorf: a Csendes éjdal születési órája, az alkotók, Joseph Mohr és Gruber Franz Xaver saját előadásában.
1818/19 és 1823/24, Oberndorf/Fügen: a zillertali Fügenből származó Mauracher Carl orgonaépítő, megbízást kap az oberndorf-i Szent Nikola templom orgonájának javítására. Ezt követően az orgonát átépítik. Az egyik munkalátogatás során megtanulja a Csendes éj dalt és magával viszi a hazájába.
1819, Waidring: Az ének hét (!) versszakkal megtalálható Blasius Wimmer, waidringi orgonista és tanár mára elveszett énekeskönyvében is. Könnyen lehet, hogy Mauracher Carl adta át neki a dalt a javítási munkáival kapcsolatos útjai során.
1822. december, Fügen: I. Ferenc osztrák császár és I. Sándor orosz cár vendégeskedik Dönhoff gróf kastélyában. A gróf megkéri a Rainer testvéreket, hogy népdalokkal szórakoztassák a vendégeit. A cárnak különösen tetszett az előadás, ezért meghívja a testvéreket a szentpétervári udvarába.
1824 ősze, Fügen: a Rainer testvérek elindulnak első külföldi útjukra, Németországba. Ezzel megalapozzák a „tiroli nemzeti énekesek” korszakát.
1825. november, Fügen: a Rainer testvérek (Ur-Rainer) elindultak koncertkörútjukra. Ez Németországon (Berlin, Hamburg) keresztül, Svédországba és Angliába (London) vezetett. Mivel a cár már 1825 decemberében meghalt, megváltoztatták az útvonalukat. Az „Ur-Rainer” 1838-ig újra és újra bejárta Európát.
1827 – 1832, Steyr: Joseph Greis steyr-i könyvnyomdász és könyvkereskedő 1827 és 1832 között (a pontos dátum ismeretlen) „Négy szép új karácsonyi ének” (Vier schöne neue Weihnachtslieder) címmel röpiratot adott ki, és a Csendes éj is szerepel a borítón. Ez azt bizonyítja, hogy az ének első írásos terjesztése Steyr-ben történt. Mivel Greis könyvkereskedő volt, a nyomtatás nála is megvásárolható volt.
1831. december, Hippach/Leipzig: a Hippach melletti Laimachból származó Strasser testvérek a Csendes éj dalt éneklik a lipcsei karácsonyi vásáron. A zillertali földműves család a téli hónapokban kereskedőként járta Európát, és a piacokon a hazájukból származó kézzel készített termékeket – különösen kesztyűket – árult. Hamarosan kiderült, hogy népdalok éneklésével még jobban ment az értékesítés.
1832 – 1834, Leipzig: a Strasser testvéreket további előadásokra hívták Lipcsébe. A drezdai A. R. Friese kiadó 1832 és 1834 között „Négy eredeti tiroli dal zongora- és gitárkísérettel, a zillerthali Strasser testvérek előadásában” címmel eredeti tiroli karácsonyi énekek gyűjteményét adta ki. Ebből született a dal „zillertali változata”, amely a Strasser testvérekhez vezethető vissza.
1834/1835, Berlin: A Strasser testvérek koncertkörútja Németországban, berlini megállóval. A karácsonyi ének IV. Friedrich Wilhelm porosz királyt is lenyűgözi, aki évekkel később Salzburgban még a dalkottáját is elkéri.
1838, Leipzig: a Csendes éj felvétele a „Katolikus ének- és imakönyv nyilvános és házi istentiszteletre, a Szász Királyság katolikus közössége számára” dallamkönyvében.
1839, New York: A Rainer-énekesek második generációja – Rainer Maria fia, Rainer Ludwig égisze alatt – Zillertalból Amerikába indult koncertkörútra: feltételezhetően a Csendes éj is szerepelt a repertoárjukban. A dal első előadására feltehetően a New York-i Trinity Church előtt került sor. Ezt egy több évig tartó „turné” követte, a nagy sikerű „Rainer Family” néven, amely a négy énekest New Orleansba, St. Louisba, Pittsburgbe és Philadelphiába viszi.
1840, New York: 2018 márciusában Martin Reiter, a Csendes éj kutatója megtalálta a dal legrégebbi, Európán kívüli, 1840-ben New Yorkban nyomtatott példányát. A dal csak szöveggel és kotta nélkül található meg a „Liederbuch für die Jugend” 22. számú melódiák mellékleteként, amelyet 1840-ben adott ki New Yorkban, a Nassau utca 150. szám alatti „Amerikai Traktat Társaság”. Reiter: „A Traktátus épülete ma is ezen a helyen áll.” A Csendes éj ebben a korai műben csak három strófát tartalmaz, de ezek nagymértékben eltérnek az eredetitől.
1842, Boston: „Silent Night, Holy Night“ megjelenik a „Rainer család” egyik dalos könyvében.
1843. május, Zillertal: a „Rainer család“ az amerikai útról visszatér hazájába.
1844, Hamburg: A teológus és a diakónus alapítója, Johann Hinrich Wichern Hamburgban vezette a hamburgi „Rauhe Haus”-t, a leendő szociális munkások és misszionáriusok képzési központját. Ő is nagy mértékben hozzájárult a dal elterjedéséhez. 1844-ben kiadta saját énekeskönyvét a tanításhoz „A mi énekeink” (Unsere Lieder) címmel, amely a Csendes éj című dalt is tartalmazta. Hamburg, mint az egyik legnagyobb kivándorlási csomópont, több emigráns központtal is rendelkezett, akik a „Rauhes Haus” misszionáriusainak kíséretében és a daloskönyvvel a poggyászukban vitték a dalt egészen Amerikáig.
1848, Wagrain: 1848. december 4-én Joseph Mohr mindössze 55 éves korában, egy téli sétát követő megfázás következtében meghalt. Wagrainban „szociális” lelkészként vonul be a helyi krónikákba.
1851, New York: a „Silent night! Hallow’d night!“megjelenik J.F. Warner daloskönyvében.
1851, Zillertal: az amerikai sikereken felbuzdulva Ludwig Rainer megalapítja a „Rainer Gesellschaft”-ot 15 énekessel, akik Európa szinte valamennyi uralkodó házában fellépnek. Utazásuk során eljutnak Angliába, Skóciába és Írországba, Olaszországba, Franciaországba, Dániába, Svédországba és Norvégiába.
1854, Hallein: Franz Xaver Gruber hiteles utasítására. 1854-ben a berlini Porosz Királyi Udvari Zenekar a salzburgi Szent Péter apátsághoz fordult Michael Haydnról szóló információkért, akit a dal szerzőjének tartottak. IV. Frigyes Vilmos porosz király a kottát udvari zenekara számára szerette volna, ezért a salzburgi Szent Péter apátságnak küldött egy példány iránti kérelmet. A véletlen úgy hozta, hogy Franz Xaver Gruber egyik fia a Konviktban tartózkodott, így a szerzőséget sikerült tisztázni. Franz Xaver Gruber ekkor írja meg az „A karácsonyi ének kompozíciójának hitelessége” (Authentische Veranlassung zur Composition des Weihnachtsliedes) című művét.
1858 Moskau/St. Petersburg: a Rainer-énekesek Oroszországba mennek, és tíz évig ott maradnak. Az otthoni tartózkodás csak új tagok toborzására szolgál.
1859, New York: a Csendes éj dal angol fordításban jelenik meg John Freeman Young püspök „Carols for Christmas Tide” című könyvében.
1863, Hallein: Franz Xaver Gruber 75 éves korában, június 7-én meghal. Halálakor a kórusvezető, a városi plébániatemplom orgonistája és a Halleini Plébánia Alapítvány gondnoka a társadalom nagy tekintélyű tagjának számít. 28 éven át dolgozott Salinenstadtban. Franz Xaver Gruber a Halleini plébániatemplom régi temetőjében talált végső nyughelyet, ahol egy emléksír emlékezik munkásságára.
1866, Salzburg: a dal belekerül a „hivatalos egyházi könyvbe” a saját hazájában.
1868, Achenkirch am Achensee: a híres tiroli nemzeti énekes, Rainer Ludwig, a Rainer-Sängerből, jómódú emberként tér vissza Tirolba közel harminc év külföldi tartózkodás után.
1873, Wien: a bécsi világkiállításon a Csendes éj a „Choral of Salzburg” néven jelenik meg egy ott kiállított észak-amerikai iskolában.
A századfordulón a Csendes éjt már minden kontinensen énekelték – katolikus és protestáns misszionáriusok terjesztették el.
24.12.1914, Flandern / Westfront: mintegy öt hónappal az első világháború kitörése után a testvériség egyedülálló csodája zajlik le a különböző nemzetek katonáinak ezrei között a nyugati fronton, ahol már több mint egymillió katona esett el vagy sebesült meg.
December 24-én, karácsonyeste visszatért a béke a lövészárkokba. Néhány katona kis kivilágított karácsonyfákat helyezett el a lövészárok tetején – mintegy a béke jeleként. A mintegy 50 kilométer hosszú flandriai front mindkét oldalán a harcosok letették a fegyvert és a sisakot, és karácsonyi dalokat énekeltek. Még a Csendes éj is elhangzott – különböző anyanyelveken.
A szolidaritás és a békés, háborús karácsony kivételes helyzet volt. Ezt követően a testvériséget halálbüntetés terhe mellett betiltották.
1941, Washington: Franklin D. Roosevelt és Winston Churchill közösen énekelték a Csendes éjt a Fehér Ház kertjében.
2011, Oberndorf: Csendes éj – a „karácsonyi dal” felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségének nemzeti listájára.