A Csendes éj éneklése a karácsonyfa alatt az ünneplés része © SalzburgerLand Tourismus
Már gyerekként is Bécsben a karácsony megszentelése a Csendes éj közös éneklésével történt, az ajándékozás előtt a karácsonyfánál. A dal az ünneplés része lett, és a mai napig az maradt. Csodálatos éneklés, ami egyszerűen csak ott van, és örömet okoz. Még akkor is, ha az értelmezés hagy némi kívánnivalót maga után. Nekem például még mindig a fülemben van apám főként hangos és kemény baritonja. Nem számít, a zene kibírja. Később, Salzburgban egy eredeti, négyszólamú változat nyűgözött le, vonóstrióval, két kürttel és orgonával. A művet Franz Xaver Gruber zeneszerző írta, aki Hallein-ban, egyházzenészként még megélte alkotása világsikerét. Mert a dal egy finom, klasszikus, kis kantátává vált.
A költő Joseph Mohr salzburgi születésű, szociálisan elkötelezett lelkész volt, aki a legegyszerűbb körülmények között élt. Nagyon jól tudott gitározni, és gyönyörű tenor hangja volt. A zeneszerző, egy felső-ausztriai vászonszövő fia, Salzburg tartományban dolgozott tanárként és „Regenschori”-ként. A „Regenschori” Ausztria és Bajorország katolikus egyházaiban a kórus vezetőjének régi elnevezése.
A Gruber-ház és Franz Xaver Gruber sírja a Salzburg tartománybeli Halleinben © SalzburgerLand Tourismus, Kathrin Gollackner
Mohr már 1816-ban megírta a szöveget a lungau-i Mariapfarr-ban. A dal először 1818 karácsony estéjén hangzott el gitárkísérettel, Mohr és Gruber előadásában, és a zenetörténet egyik legsikeresebb dalává vált. Egy férfi, aki nem sokkal később az orgonát javította, a tiroli Zillertal-ba vitte a dalt, amely ma is a salzburgi érsekséghez tartozik. Ott, Fügenben valószínűleg már 1819 karácsonyán elhangzott. A zillertal-i népdalénekesek tették híressé a dalt az Óvilágban és hamarosan az Újvilágban is, több változatban. Gruber maga is több változatot írt. De a lényeg a lényeg.
Ez egy egyszerű altatódal egy kitartott Siciliano ritmusban, gyengéd és gyönyörűen melankolikus. A barokk és a klasszicizmus korában gyakran használták pásztori idillhez, nemcsak szakrális, hanem világi idillhez is. Mozart „A varázsfuvola” című operájában Pamina például ebben a ritmusban énekli csodálatos áriáját, amelyben állítólag elvesztett szerelmét siratja. Ezzel szemben Joseph Haydn „A teremtés” című oratóriumában a tavaszt dicséri. Gruber az arnsdorf-i és oberndorf-i templomokban végzett mindennapi munkájából minden bizonnyal ismerte a szent szicíliai tételeket, valószínűleg J. S. Bach, a Haydn testvérek vagy Mozart műveit is. Elég sok modell van, de a szöveg és a zene egysége Joseph Mohr és Franz Xaver Gruber műve.
A Csendes éj-negyed Hallein-ban © SalzburgerLand Tourismus / Hallein, Kathrin Gollackner, Stille Nacht Bezirk – Hallein
A dal németül szól, a modor a legjobb értelemben vett népies, a ritmus a szicíliai pásztorok dudájából származik. A szöveg jól fordítható. Még a más vallásokhoz tartozó vagy ateista emberek sem tudnak szabadulni a bensőséges kompozíció varázsától. Ennek oka, hogy egyszerű szavakkal és motívumokkal tükrözi a karácsonyi történet erejét. Hogy a zene nem diadalmasan, hanem meghatóan szól. Vannak, akiket könnyekig meghat a dal, ami talán a melankóliát sugalló ritmusnak köszönhető – Pamina is úgymond sírva énekel. Mások inkább boldog mosolyra fakadnak. Még sírva is lehet nevetni rajta. A dal nem liturgikus és szigorú, hanem egy újszülött gyermekhez szóló szerelmes dal. Ez a béke dala, amely tele van határokat átlépő spiritualitással. És ez időtlen. Ez a világ minden jóakaratú emberéé.
(Professzor Kasparek Gottfried gondolatai)
