A két énekes család története és a világ leghíresebb karácsonyi énekéhez fűződő kapcsolatuk a fügen-i Carl Mauracher orgonaépítővel kezdődik. A hagyomány szerint 1824/25-ben a Salzburg melletti Oberndorf-ban, a Szent Nikola templom új orgonájának építésével volt elfoglalva, és onnan hozta magával a dalocskát szülőföldjére, Zillertal-ba. Ott gyorsan elterjedt, és szívesen énekelték ünnepi, karácsonyi alkalmakkor.
A tehetséges Strasser testvérek Németországban éneklik a dalt
A Strasser testvérek voltak az elsők, akik bizonyíthatóan énekegyüttesként adták elő a dalt. A család a Hippach melletti Laimach-ból származott. Az apa, Lorenz Strasser, földműves, fűszeres és kesztyűkereskedő volt. Gyermekeivel együtt a „Strasser-Häusl”-ben lakott, amely ma is megmaradt. Strasser vándorkereskedő volt, és a téli hónapokban a legfontosabb német piacokra, például Lipcsébe vagy Berlinbe vitte az áruját. Gyermekei Anna (született 1802-ben), Josef (Peppi néven, született 1807-ben), Amalie (született 1809-ben), Caroline (született 1813-ban) és Alexander (született 1794-ben, de 1831-ben meghalt) is elkísérték őt útjaira. Tiroli nemzeti dalokat énekeltek – mindig népviseletbe öltözve -, hogy vonzzák a vásárlókat. A hagyomány szerint a testvérek először 1831-ben énekelték a dalt a lipcsei karácsonyi vásáron, és a karácsonyi misén is előadták a Csendes éjt a Pleißenburg királyi szász udvari kápolnában.
Nagy siker a Csendes éj Lipcsében, 1832-ben
1832 decemberében a Leipziger Tageblatt egyik hirdetése a Strasser testvérek koncertjét hirdette meg a Hotel de Pologne-ban. Bizonyíték van arra, hogy ezen a koncerten a tiroli dalok mellett a Csendes éj karácsonyi éneket is énekeltek. August Robert Friese drezdai kiadó (feltehetően 1833-ban) adta ki a „Vier ächten Tyroler Lieder” című művét, a negyedik a híres Csendes éj.
Ezt a kiadványt a Csendes éj további nyomtatott kiadásai követték Németországban. És bár a dal vitathatatlanul Salzburgból származik, a Csendes éj sokáig tiroli vagy zillertal-i népdalnak számított. Ennek oka, hogy a Strasser testvérek az eredeti dallamot saját ízlésük szerint alakították át, és énekelték újra. Így lett az egyszerű egyházi énekből népdal, amely a nyomtatás, de sok más – főleg tiroli – éneklőcsoport révén is világszerte ismertté vált.
A Strasser testvérek koncertkörútja
A nagy lipcsei siker után a Strasser testvérek utazó énekegyüttesként járták Németországot. Felléptek többek között Drezdában, Berlinben és Königsbergben. A karácsonyi klasszikus megható előadása másokat is megihletett: a berlini székesegyházi kórus a Strasser család előadása után vette fel az éneket a repertoárjába. IV. Frigyes Vilmos porosz király is ezt választotta kedvenc énekének. Amalie Strasser korai, 1835-ben bekövetkezett halála után a Strasser testvérek már nem léptek fel nyilvánosan. A zenemű azonban folytatta útját a világ körül.
Az ős-Rainerek (Ur-Rainer) megalapozták a sikert
1839-ben egy másik zillertal-i család is elindult, hogy a népzenét elvigye a világba: Ludwig Rainer Fügen-ből. Akkor még csak 18 éves volt, és a Rainer Quartett nevű kvartettjével – más néven „The Rainer Family” – szerette volna beutazni Amerikát.
Ludwig Rainer (született 1821-ben) a híres Rainer énekes családból származott. Az első generáció, az úgynevezett „Ur-Rainer” már vándorénekesként nagy sikereket ünnepelt. Együtt léptek fel 1824 és 1839 között. A csoport kezdetben négy tagból állt: a testvérek Maria (született 1788), Felix (született 1792), Franz (született 1794) és Joseph (született 1800) Rainer. Később egy másik testvér, Anton is elkísérte őket az útra. A családi dal – állítólag – akkor keletkezett, amikor az eredeti Rainer I. Ferenc osztrák császárnak és I. Sándor orosz cárnak énekelt a fügen-i kastélyban. A cárt annyira lenyűgözte a tehetségük, hogy meghívta őket Szentpétervárra. Bár ez az utazás nem járt sikerrel, a Rainer testvérek ajánlólevelek útján udvarról udvarra utazhattak Európa-szerte, és felléphettek hercegek és királyok előtt. 1827-ben az eredeti Rainer végül Angliába utazott. Előadásaik nagy visszhangot váltottak ki: a zongoravirtuóz Ignaz Moscheles lefordította a legnépszerűbb dalokat angolra, és kiadta a Tiroli dallamokat. IV. György király még a Rainer testvérekkel is többször fellépett az udvarban. Találkoztak a későbbi Viktória királynővel is, akinek koronázási ünnepségére 1838-ban ismét Angliába utaztak. 1839-ben léptek fel utoljára nyilvánosan.
Ludwig Rainer vitte tovább az eredeti Rainer örökséget
Az első generáció nagy sikerének folytatása érdekében a Ludwig Rainer körüli csoportot professzionálisan válogatták össze. Unokatestvére, Helene Rainer, Margarethe Sprenger és Simon Holaus is vele turnézott.
1839-ben indultak amerikai körútjukra, amely 1843-ig tartott. Az út Bostonból New Yorkba, majd St. Louisba és Philadelphiába vezetett. Valószínű, hogy 1839 karácsony estéjén New Yorkban, a Hamilton-emlékmű előtt a Csendes éj című dalt először énekelték Amerikában.
Míg a Rainerek első generációja ajánlólevelek útján utazott, addig a „Rainer család” most már hivatásszerűen szerveződött. A sikeres koncertkörút után, amelynek során a felállás néha változott, Ludwig Rainer a tiroli nemzeti énekesként folytatta az európai turnékat. Különböző együttesekkel lépett fel Párizsban, észak-német városokban, Törökországban és Szentpéterváron is. Visszatérése után a tiroli Achensee-nél felépítette a Seehof-ot, egy szállodát, ahol a tiroli dalokat mindig is ápolták. 1893-ban halt meg.