Salzburg tartomány adventi és karácsonyi hagyományai régi időkre tekintenek vissza © SalzburgerLand Tourismus
Várakozás a Jézuskára – adventi és karácsonyi hagyományok
Advent első vasárnapja a Csendes éj hazájában hagyományosan az elmélkedés időszakát hirdeti. Míg a barátokkal karácsonyi partikon és karácsonyi vásárokon találkoznak, a családokban ügyelnek arra, hogy az alpesi hagyományok ne merüljenek feledésbe. Advent idején a friss fenyőágakból készült adventi koszorú hűséges társunk. Az advent szó a latin „adventus” – érkezés – kifejezésből származik, és a várakozásról és a befelé fordulásról szól, de arról is, hogy felkészüljünk Krisztus születésére. A Csendes éj hazájában ez különleges ünnepekkel és hagyományokkal történik, melyek közül sok a régi időkből öröklődött, míg mások az idők folyamán újonnan alakultak ki.
- December 4-én, Szent Barbara napján sok család cseresznyeágakat hoz a kertből a házba vagy a lakásba. A bányászok védőszentjeként, a toronnyal és karddal ábrázolt Szent Barbarának nagy jelentősége van a Csendes éj hazájában, ahol számos helyen bányásztak sót vagy ércet. Ha szerencsénk van az ágak karácsonyra kivirágzanak a termékenység jeleként.
- Felső-Ausztriában, Steinbach-ban, 1988 óta minden évben december 1. és 24. között minden nap egy karácsonyra feldíszített ablakot nyitnak ki a város főterén. Ez a Steinbachi Adventi Kalendárium.
- A karácsonyfa-búvárkodás Gmunden-ben a Traunsee-nél, Schärdingben az Inn-nél, Schörflingben az Attersee-nél vagy a Mondsee-nél egy viszonylag új keletű hagyomány, mely Felső-Ausztriából ered, és ma már Ausztria szerte nagyon népszerű. Karácsonyfákat süllyesztenek el a vízben, és az adventi ünnepség keretében a gyönyörűen megvilágított fákat búvárok emelik ki a tóból.
- Hasonlóan frissítő az éves adventi úszás advent első vasárnapján a Csendes éj városban, Hallein-ban: fáklyákkal és egy kivilágított facsillaggal merülnek az úszók a hideg vízbe, és a Salzach vizén úsznak keresztül a történelmi óvároson.
A Mikulás és a Krampusz látogatása
Az advent csodálatos időszak, különösen a gyerekek számára. Amikor leesik az első hó, előkerülnek a szánkók és sílécek a pincéből. Levelet írnak a Jézuskának, és kiteszik az ablakba. Készülnek a sütemények, karácsonyi dalokat énekelnek és történeteket olvasnak. Advent idején hébe-hóba valaki áll az ajtóban, akitől borzongás fut végig a hátunkon: a Krampusz a Mikulás kíséretében.
December 5-e Felső-Ausztriában, Tirolban és Salzburg tartományban a rettegett Krampusz napja. Szent Miklós napjának előestéje. A krampuszok kecskeszarvakkal, birkabőrökkel és faragott maszkokkal vonulnak végig az utcákon, tompán szóló harangokkal. Ők Szent Miklós baljós kísérői, akik arról érdeklődnek, hogy a gyerekek mennyire voltak szófogadóak az év során. A jó gyerekek ajándékot kapnak, a rosszakat megbüntetik, de szerencsére a valóság másképp néz ki: mindenki kap egy Mikulás csomagot édességgel, mogyoróval és mandarinnal. Vidéki falvakban a Mikulás és kísérete házról házra jár, de vannak nagy, szervezett krampuszjárások (Krampuslauf), vagy Percht űzés (Perchtentreiben).
Tippek Salzburg tartományban
- Az Untersbergi Vad Hajsza mindig advent 2. csütörtökén kerül megrendezésre. Wodan, a szél és a halál istenéről és seregéről szóló legenda alapján azt mondják, hogy Untersberg környékén garázdálkodott. Ezután a Vad Hajsza, melynek tagjai a Halál, a Boszorkány, a Habergoaß (háromlábú félig kecske, félig madár) és az untersbergi mondavilág alakjai, a Moosweiberls (Mohaanyó), Saurüssel (Kocaormány) és a Medve egy titkos helyen találkoznak, hogy tanyáról tanyára vándoroljanak. Ott zajonganak, dübörögnak és táncolnak dob- és füttyszóra.
- December 24-én délben a salzburgiak hangosan köszöntik a Jézuskát. A hagyományos „Christkindlanschießen” során a lövészek a Kuenburg bástyán találkoznak. A Hohensalzburg várában megrendezésre kerülő ünnepi lövészet hagyománya a barokk korig vezethető vissza.
Tippek Felső-Ausztriában
- „Nigloumzug” Windischgarsten-ben: december 5-én este angyalok, krampuszok és legendás alakok illusztris társasága vonul végig Windischgarstenben. A „Niglo felvonulás” az UNESCO szellemi kulturális örökségének része, és 150 évvel ezelőtt írták le először. Menetét a beöltözött „Nigloherr” vezeti a „Niglofrau” kíséretében. Útközben szép és hátborzongató alakok egyaránt csatlakoznak hozzájuk: a célállomás a Römerfeld kultúrház, ahol verseket mondanak és apró ajándékokat osztanak a gyerekeknek.
„A kopogtatók” a szálláskeresésre emlékeztetnek
Ugyancsak az adventi időszakban „kopogtatók” (Anglöckler) állnak az ajtók előtt: az énekesek kis csoportjai – pásztornak öltözve – házról házra járnak, és szimbolikusan eljátsszák József és Mária szálláskeresését. Kérik, hogy engedjék be őket, dalokat énekelnek és kis történeteket mesélnek. A kopogtatásuk állítólag elűzi a gonoszt, és áldást, szerencsét hoz az új évre. Ez a szokás egy régi hagyományra vezethető vissza: a korábbi időkben a tanyákon dolgozó béresek a szomszédok apró könyöradományaival tudták átvészelni a telet. Ma már szinte minden házba beengedik a kopogtatókat. Vendégül látják őket és ajándékot kapnak, majd folytatják útjukat az éjszakában.
A mi betlehemeseinkhez hasonlító „kopogtatók” © SalzburgerLand Tourismus, Eva-Maria Repolusk
Jászol és Jézuska
Egy különösen szép adventi szokás a betlehem látogatás (Kripperl schauen). Szinte minden templomban felfedezhető egy betlehem. A díszlet és a jászolban lévő ábrázolások hétről hétre változnak, és serkentik a gyermekek fantáziáját. Emellett kapcsolatot teremtenek az Isten megtestesülésébe vetett keresztény hit és a gyermek Krisztus között, aki karácsonykor gondoskodik arról, hogy az ajándékok a fa alatt legyenek.
Február 2-a (Gyertyaszentelő Boldogasszony napja) jelenti mind a templomokban, mind a háztartásokban a betlehemes naptár végét. A hagyomány szerint eddig a napig maradnak a karácsonyfák a nappalikban. A 18. század óta szokás, hogy az emberek saját otthonukban is jászolokat állítanak fel.
Egyedi tippek Felső-Ausztriában
- Látogassa meg a Csendes éj betlehemet az Innviertler Volkskundehaus múzeumban Ried im Innkreisban. Az eredeti betlehem, mely előtt az oberndorfi Szent Nikola templomban 1818-ban, először csendült fel a Csendes éj kezdetű karácsonyi dal, az átfogó folklórgyűjtemény csúcspontja. 1800 körül készült jászolfiguráit, teljesen felújították a Csendes éj 200 éves évfordulójára. A figurák napjainkban egy hangulatos tájban láthatóak, ahonnan kilátás nyílik az Alpokra. Az Innviertler Volkskundehaus múzeumban egy egész termet szentelnek a különleges betlehemnek. Egy karácsony előtti ried-i kirándulás alkalmával érdemes ellátogatni az Innviertelben található számos, hangulatos adventi rendezvény egyikére.
- Salzkammerguti „Kripperlroas”: a parasztházak és a betlehem készítők minden évben december 24. és február 2. (Gyertyaszentelő Boldogasszony) között megnyitják kapuikat, hogy megmutassák a vendégeknek a családi betlehemeiket, amelyeket az évek során, művészien felépítettek, karbantartottak és bővítettek. A tájképi betlehemek tipikus népi elemek, amelyek Krisztus születésének bibliai történetét ágyazzák helyi környezetbe. Miután II. József császár 1782-ben udvari rendeletet adott ki, melyben megtiltotta a templomoknak, hogy jászolokat állítsanak fel, melyek gyakran igen hivalkodóak voltak, sok tehetséges kézműves kezdett el jászolfigurákat faragni, melyeket saját otthonukban állítottak fel. Az idők folyamán a kis betlehemekből alakultak ki a figurákban gazdag, gyakran egész szobát betöltő tájképi betlehemek. Minden évben a magánházakban felállított, több száz látogatót vonzó tájképi jászolok is azt mutatják, hogy ez a szokás még mindig nagy jelentőséggel bír Salzkammergut lakói számára.
- Jézuska keresése Felső-Ausztriában közvetlenül Steyrbe vezet. Felső-Ausztria keleti részén található város egyik kerületét Christkindl-nek (Jézuskának) hívják. És tényleg itt lakik a Jézuska. Ranghoz illően a barokk zarándoktemplomban találjuk őt, egy viaszból készült kis babát. Jézuska itt, Steyr külvárosában nemcsak otthon van, de a szükséges infrastruktúrával is rendelkezik. Mindenekelőtt a különleges postahivatallal, mely 2019-ben kezdte 70. szezonját.
- Aki advent idején érkezik Steyrbe, feltétlenül látogassa meg a „Steyrer Kripperls”-t. Ez az egyik utolsó pálcikás bábszínház a német nyelvterületen – és az UNESCO szellemi világörökség része. Az eredeti, szeretettel karbantartott babák olyan történetek főszereplői, amelyek pompásan szórakoztatják a közönséget – az éjjeliőrtől kezdve, akinek problémája van egy bohóccal, egészen a lázadó tanoncfiúig a „Bäckernazl”-ig.
A betlehemi jászol a gyerekek nagy kedvence © Oberösterreich Tourismus GmbH, Robert Maybach 
Eredeti jászolfigurák az arnsdorfi Csendes éj-múzeumban © SalzburgerLand Tourismus, Kathrin Gollackner 
A mariapfarri múzeum betleheme © SalzburgerLand Tourismus, Kathrin Gollackner – A mariapfarri múzeum betleheme
Különleges tippek Tirolban
- Tirolban sok helyen a faragó iskolák és a betlehemes egyesületek tartanak betlehem készítő tanfolyamokat: például a Seefeldben működő betlehemes egyesület. A kifejezés „Krippele schaug’n” elterjedt Tirolban: a templomokban, múzeumokban és magánfafaragók otthonában is megtekinthetők a betlehemek, és a látogatók érdekes betekintést nyerhetnek a kézműves munkákba és a színfalak mögé. Különösen ismert betlehemes régiók többek között Pitztal és Außerfern, de az Innsbruck környéki falvak, illetve az Alpbachtal is, valamint a Tiroli Népművészeti Múzeum a nagyszabású betlehemes kiállítás keretében Tirol legszebb betlehemeit mutatja be. Az Imstben található betlehemi úton a látogatók 24 kiválasztott helyre és helyszínre kirándulhatnak, ahol különösen szép betlehemeket tekinthetnek meg.
Tippek Salzburg tartományban
- Salzburg tartományt átszelő „Kripperlroas” többek között a Salzburger Heimatwerk jászolkiállításaihoz, vagy a Salzburgi Christkindlmarkthoz, a saalfelden-i Schloss Ritzen Múzeumba, Großarltalba vagy Mariapfarrba vezet. A karácsonyi betlehem egy igazi látványosság, mely mintegy 100 restaurált figurát tartalmaz abból az időből, amikor Joseph Mohr a Csendes éj dalszövegét írta.
- A salzburgi Landeskrippenverband és helyi csoportjai jászol építő workshopokat kínálnak felnőtteknek. Saalfeldenben is – a világhírű salzburgi jászolkészítő, Xandi Schläffer szülővárosában – minden évben diákok keze munkájával készül a legendás „Saalfeldner Krippe”. Minden egyes jászol a maga nemében egy-egy kis műalkotás: a helyi jászolok úgy néznek ki, mint a rusztikus salzburgi alpesi hütték vagy kis tanyák.
Különleges időszak karácsony és gyertyaszentelő között
Soha máskor nincs annyi misztikum és varázslat a levegőben, mint karácsonykor: amikor az Alpokban az éjszakák különösen hosszúak, a nappalok pedig különösen rövidek, a fény újjászületik. A hagyományok, szokások nemzedékről nemzedékre öröklődtek, és ma is ugyanolyan élénken élnek, mint több száz évvel ezelőtt: az udvar, ház és jószág védelméért, az új év gazdag terméséért, boldogságért, békéért és egészségért. Karácsonykor a karácsonyfa a természet egy darabját hozza be a saját négy falunk közé. Gömbökkel, méhviaszból készült gyertyákkal és édeségekkel díszítik. A december 21. téli napforduló és a január 6. vízkereszt közötti misztikus tizenkét éjszaka különösen archaikus. Egy legenda szerint Percht asszony, egyfajta alpesi istennő, vad kíséretével barangol ezeken az éjszakákon, és a nők, különösen az egyedülálló anyák védelmezőjének tartját.
Egy különösen szép hagyomány a betlehemi fény osztása december 24-én, melyet minden évben egy felső-ausztriai gyermek hozza el Betlehemből – ahonnan a szokás ered – Bécsbe. A fényt Ausztria szerte vasútállomásokra, templomokba viszik, és vonatok juttatják el Ausztriából számos más európai országba.
Füstölés a Tizenkét mágikus éjszakán (Raunächte)
Babonák és legendák övezik a „Tizenkét mágikus éjszakát”. Ezeken az éjszakákon nem szabad például a mosott ruhát kiakasztani száradni, és a következő tizenkét hónap időjárását is megjósolhatjuk. Ilyenkor gyakorolják a füstölés ősi szokását tömjénnel, fagyantával és szárított fűszerekkel, egy lungau-i gazdaasszony leírása alapján: „A füstölőedénnyel végigmegyünk a házon, az udvaron és az istállókon, és védelmet és áldást kérünk az új évre. Karácsonykor és szilveszterkor szenteltvizet szórunk és rózsafüzért imádkozunk.”
Perchtenlauf az Alpokban
Szervezett Perchtenlauf-okat– vannak Schön- (jó percht) és Schiachperchtek (gonosz percht) – tartanak az év elején Salzburg tartományban, Felső-Ausztriában és Tirolban. Így a Tresterek a pinzgaui Stuhlfeldenben a Schönperchtekhez tartoznak, akik táncolnak, énekelnek és toporzékolnak a termékenységért. Számos tiroli városban, például a tiroli Unterlandban, összetett Perchtenlauf-okat rendeznek, tűzelőadásokkal és rémisztő figurákkal. Az álcázott fiúk faragott álarcokat, valamint láncokat és kolompokat viselnek: a Perchtek állítólag elűzik a gonosz téli szellemeket.
Tippek Felső-Ausztirában
- Salzkammergutban az utolsó Raunacht január 5. és 6. között a kopogtatóké (Glöcklereké). A hagyomány a Traunsee melletti Ebenseeből származik, és a „Glöcklerläufe” ma már az UNESCO szellemi kulturális örökségének számít. Az egész Salzkammergutban gyakorolják, az Attersee-től a Traunsee-ig, Bad Ischl-től Bad Goisernig és Obertraunig. Egy „Glöcklerläufen” során fehér köpenyes férfiak vonulnak házról házra, fejükön díszes fénysapkával, amelynek kézzel való elkészítése sok órát vett igénybe. Sapkáik formáit illetően a képzeletnek nincs határa. Csillagok különböző változatokban, valamint piramisok és hosszú csóvájú üstökösök láthatók.
