Lövészverseny a Prebersee tónál

Lágy, sötét, nyugodt…

Az egyik legenda szerint (a sok közül) a tó különleges tulajdonságát egy kacsavadászat közben elhibázott lövés következtében fedezték fel. A Salzburgi Lungau régiójában fekvő Prebersee tó vizének magas szervesanyag-tartalma és magas fizikai sűrűsége miatt a lövedékek a víz felszínére érve nem süllyednek el, csak egy kb. 3 cm-es mély nyomot hagy a vízben, amelyről aztán visszapattannak. Ezt a visszapattanást a lövészek „gellernek” nevezik, melyet szándékosan próbálnak elérni Prebersee tónál megrendezett Preberschießen lövészverseny során. A lápi tó lágy vize a legjobb feltételeket kínálja ehhez, és a tó sötét színének köszönhetően szélcsend esetén jól látható a tükröződés.

A Salzburgi Lungau régiójában található a mozdulatlan, tükörsima Prebersee tó © Salzburger Lungau

Tükröm, tükröm…

A Salzburgi Lungau régiójában évek óta megrendezésre kerülő Preberschießen lövészverseny esetében a Grimm testvérek sokat idézett tükre nem a falon lóg, hanem a vízen terül el, a 120 méterre található célpont kristálytiszta tükörképeként. A cél pontosan ez a tükörkép, és a tökéletes „geller” nem a legszebb mesebeli hercegnőt, hanem az egész ország legjobb lövészét határozza meg. Még maga Walt Disney is elutazott a Salzburgi Lungau-ba 1957-ben, hogy filmet forgasson a Preberschießen-ről. Ott tartózkodása alatt a tavat is részletesen felmérte és megvizsgálta, hogy felfedje a titkot, és a történetek szerint Amerikában újra megteremtse a jelenséget. Hiába! A Prebersee ugyanis kis szomszédjával, a stájer Schattensee-vel (mellyel állítólag földalatti összeköttetésben van) együtt még mindig egyedülállónak számít.

Indulás a lőtérre

A Prebersee tó első céltáblája 1834-ből származik, és valószínűleg ennek az egyedülálló vízi céllövészetnek a kezdetét is dokumentálja. A lövészetet hagyományosan a Prebersee tavi lövészegyesület (Schützengemeinschaft der private Schießstätte Tamsweg/Prebersee) szervezi augusztus harmadik hétvégéjén. Peter Kröll-lel kora reggel találkozom a tónál. Telefonon akartam megtudni, hogy miről ismerem fel, mire a válasz: „Én vagyok az, akinek a sapkáján szarvasszakáll van!”

Ahogy tehát az első lövészeti nap reggelén közeledem a tóhoz, nemcsak a mozdulatlan tó hihetetlen tükröződését és a „Vigyázat, életveszély!” figyelmeztető táblákat veszem észre, hanem – hogy is számíthattam volna másra – a sok hagyományos öltözetű, kalapos, szarvasszakállas férfit is. Egy igazi Prebersee tavi lövész csak kalapban megy a lőtérre. De Peter Kröll, a lövészegyesület elnökségi tagja gyorsan rám talált, és elvitt a tó túloldalán lévő célpontokhoz.

Egy igazi Prebersee tavi lövész csak hagyományos viseletben, kalapban és szarvasszakállal megy a lőtérre. © SalzburgerLand Tourismus, Edith Danzer

Kanál lengetés egy halért

A tapasztalt céllövők és az betanított fiatalok, akik a találatok bemutatásával keresnek egy kis zsebpénzt, jól védve bújnak a céltáblák mögött. Nem könnyű pénz, körülbelül 200 céllövővel. Minden lövés után a céltáblát kézzel kell visszahúzni, és a találatot meg kell jelölni. Ha nincs új találat a céltáblán, a víz elnyelte a golyót, és a piros találatjelző kanállal „halat” jelezve intenek. Ha a golyó célba ér, a lövésznek a kanállal megmutatják a céltáblán a találat pozícióját is.

Ha a lövész a 7 cm átmérőjű belső kört, a „Blattl”-t találja el, a céltáblánál csengetnek, és a szerencsés versenyző egy kis piros jelvényt kap, amelyet a kalapjára tűzhet. Egy boszorkány jelenik meg a kanál helyett, ha valaki a legbelső 1 cm átmérőjű kört találja el. Egy boszorkányért a lövész megkapja az ezüst boszorkány kitűzőt a kalapjára. Ha egy napon több boszorkány is van, akkor megmérik, hogy ki találta el a kis kört a legpontosabban.”

Európa minden tájáról érkeznek lövészek

De most már sietnünk kell vissza a lövészállásba, mert mindjárt 8 óra és hamarosan a kiskaliberű golyók fognak fütyülni a tavon. A felújított lövészház melegséget és otthonosságot sugároz, és számtalan díszes céltábla ékesíti. Sok közülük Peter Kröll munkája, aki nemcsak jó lövész, hanem tehetséges művész is. Eközben Ausztria minden részéről tolonganak a résztvevők körülöttünk. Még finnek, németek, olaszok és hollandok is elutaztak a nagy lövészversenyre.

A piros célkanalat a hal jelzésére használják, amikor a golyó nem találta el a céltáblát, mert a víz elnyelte a golyót. © SalzburgerLand Tourismus, Edith Danzer

Arany boszorkányok a kalapon

Egy hangos díszlövés nyitja meg az első lőnapot, és amíg Peter Kröll maga is megragadja a kiskaliberű puskát, addig én a fő mesterlövésszel Heimo Waibl-lal kényelmesen elhelyezkedem a napon. Több mint 45 éve tagja a Salzburgi Lungau régiójában működő Prebersee tavi lövészegyesületnek, 2005 óta fő mesterlövész, és tavaly óta az „Aranyboszorkány” (Goldene Hex) jelvényt is viseli a kalapján, annak jeléül, hogy ő a Prebersee tónál rendezett Preberschießen lövészverseny győztese. „Apám is lelkes lövész volt, akkoriban írnokként vettem részt a Preberschießen-en. A vízi céllövészetben egy kis tudás, de még több szerencse kell ahhoz, hogy eltaláld a célt. Ezen az eseményen nemcsak a tagok próbálhatják ki a céllövészetet a tükröződésen.”

Versenyre fel!

Miközben a háttérben a lövések és időnként a várva várt harangzúgás hallatszanak, egyre több lövész áramlik be a közeli parkolóból. „Ma ideálisak a körülmények – gyönyörű tükröződés, szélcsend és torzítás nélkül. Úgy néz ki, hogy idén rekordszámú résztvevőnk lesz” – mondja  Heimo Waibl-lal, és megkérdezi, hogy nem akarok-e én is szerencsét próbálni. Persze, hogy akarok.

A regisztrálásnál megkapom a jegyeket a lövészethez és a muníciót összesen 45 lövéshez – 5 gyakorlásra, 20 kísérlet a mozdulatlan céltáblára és 20 lövés a vízi céltáblára. Amíg az időpontomra várok, átnézek a gyakorlott lövészek fölött, hátha el tudok lesni valami hasznosat. Peter Kröll még mindig a lőtéren áll, és nem elégedett: „Ma nem jön össze a „Blattl”. Valószínűleg túl szép nekem ma a tükröződés.” „Nyolc, balra, fel” – jelenti az írnok, lefordítva nekem a jeleket, amiket a másik parton lévő piros kanállal jeleznek.

Az aranyboszorkányt a legjobb lövő kapja a Preberschießen lövészverseny végén. © SalzburgerLand Tourismus, Edith Danzer

A Prebersee tavi halászasszony

És már hívnak is, hogy először az álló céltáblára adjak le 20 lövést – anélkül, hogy a vízhez érnék. Teljesen egyértelmű, hogy teljesen kezdő vagyok, és a lövészklub egyik tagja segít nekem értékes tippekkel. De a célkereszten keresztül a 120 méterre lévő célpont hirtelen olyan, mintha mérföldekre lenne. És mozog! Lehet, hogy azért van ez, mert a puska szokatlan súlya miatt nem tudom mozdulatlanul tartani a puskát?

Mindenesetre az elején egy kiadós izomlázat okozok a céljelzőnek, akinek minden rossz lövésem után lengetnie kell a kanalat: „Hal! Hal! Hal!” jegyzi meg szárazon a mögöttem álló író, és hogy ne úgy vonuljak be a történelembe, mint a „Prebersee tó halásznője” megfogadom a lövészek által suttogott tanácsokat. Így hát felveszem a pozíciómat, mélyen ki- és belélegzem, és amikor a céltábla végre ismét elhalad a célkeresztem előtt, meghúzom a ravaszt. „6 le. 8 balra. 9 fel.” hallatszódnak a reményteli eredmények, és egyre kevesebb a „hal”.

Találat a „Blattl” körébe

„Ez volt most a gyakorlat könnyű része” – mondja kacsintva Peter Kröll, amikor visszatérek a szabadba, mert néhány perc múlva a ragyogó napsütésben máris a víztükör felé tartok. Szóval ezúttal a tükörképet veszem célba, ami kristálytisztán látszódik a vízben, és a célzó integet és integet és integet… Egyszer csak megtalálom a pozíciót a vízben, és hirtelen elkezdek célba találni. És amikor hirtelen megszólal a harang, és a lövészek körülöttem vidáman „Schützen Heil!”-et kiáltanak, a golyóm bizonyára a középső gyűrűbe tévedt, a vágyott „Blattl” körébe. Gratulálnak, és mielőtt igazán tudnám mi történik, máris megkapom a piros jelvényt. „Most már versenyben vagy a többi „Blattl” lövővel a győzelemért” – mondják nekem, és én puszta áhítatból az utolsó lövéseimet a Prebersee tó vizébe süllyesztem.

A lövészek a szándékos visszapattanást geller-nek nevezik. A Prebersee tó nagy fizikai sűrűségének köszönhetően a kilőtt lövedék a vízfelszínébe csapódva nem süllyed el, hanem csak egy kb. 3 cm mély mélyedést képez a vízben, majd visszaverődik.  © SalzburgerLand Tourismus, Edith Danzer

Győzelem…

Csak egy szerencsés visszapattanás volt, de a csengő hangja pavlovi reflexet váltott ki belőlem, ahogy valószínűleg a többi lövészből is: a csengetést elégedett izgalom követi, ami tulajdonképpen feleslegessé teszi a piros jelvényeket a sapkán, mert az izgalomról azonnal fel lehet ismerni a szerencsés lövészt.

A sötétedés beálltáig még célzunk, célba találunk, mellé lövünk és időnként megszólal a harang. És végül a boszorkány is előbújhat a rejtekéből – a német Peter Bachmann a legbelső körbe talált, és ő lett az idei győztese az egyedülálló Preberschießen versenynek.