A csengettyűzők (Glöckler) január 5-e környékén járnak © SalzburgerLand Tourismus
A téli hagyományok, szokások nagy népszerűségnek örvendenek Salzburg tartományban. Az ijesztő, szőrös és zajos krampuszoktól kezdve a hagyományos húsvéti tűzgyújtásig nagyszombaton. Az emberek emlékeznek a régi szokásokra, és különböző öltözékekben járnak házról házra, hogy elűzzék a gonosz szellemeket, és szerencsét és áldást hozzanak.
Jöjjön velünk egy misztikus utazásra a téli Salzburg tartományon keresztül.
Mikulás és krampusz
A gyermekek számára december 5-6. a karácsonyi szezon első fénypontja. Türelmetlenül várják a Mikulást, aki ajándékokkal jár házról házra. Fontos, hogy előzetesen alaposan átgondold, valóban jó fiú voltál-e egész évben. Mert Szent Miklós kísérői – a félelmetes krampuszok – csakugyan szívesen fenyegetőznek a vesszővel. De még ha kicsit ijesztőek is, a bozontos fickókra mindig jó ránézni. Szinte minden településen, és természetesen Salzburg városában is a krampuszok (általában) december 5-e körül szervezett krampuszjárásokkal (Krampuslauf) teszik bizonytalanná az utcákat.
Mikulás és krampuszai a karácsonyi vásáron © SalzburgerLand Tourismus
Vad hajsza (Wilde Jagd)
Minden évben advent 2. csütörtökén az esti órákban megjelenik – a „Wüde Gjoad“ vom Untersberg. Pontosan hol? Azt nem lehet tudni. A Halál, a boszorkány, Habergoass, Moosweiberl, a medve és a medvehajtó nagy zajjal és lármával előadják hagyományos táncukat, hangos dobszóval és füttyszóval. Még ha a vadászat ijesztőnek is tűnik, szerencsét hoz, és állítólag elűzi a gonosz szellemeket.
A „vad hajszával” a gonosz szellemeket űzik el © Jung Alpenland
Csengettyűzők (Anglöckler)
A karácsony előtti három csütörtök az úgynevezett csengettyűzők éjszakái. Ilyenkor a csengettyűzők házról házra járnak. Hagyományos énekeikkel, verseikkel nemcsak áldást hoznak, hanem Krisztus közelgő születését is hirdetik. E szokás eredete a középkorba nyúlik vissza. Akkoriban a szegények kiváltsága volt házról házra járni, ajándékot kérni. A csengő, amit magukkal visznek, jelzi jöttüket.
„Anglöckler” – a mi betlehemeseinkhez hasonlító „kopogtatók” © SalzburgerLand Tourismus, Eva-Maria Repolusk
12 mágikus éjszaka (Raunächte)
A december 21. és január 6. közötti éjszakákat mindig is különösen misztikusnak tartották. Nem azt jelenti, hogy például Szenteste – és csak akkor – az állatok emberi nyelven beszélhetnek? Itt, Salzburg tartományban a füstölés hagyományát kiemelten ápolják ebben az időszakban. A füstserpenyővel a kezében az egész család végigjárja a házat, az udvart és az istállót, hogy megtisztítsa a lakásokat a rossz energiáktól, és helyet adjon az új dolgoknak Milyen gyógynövényeket használnak a füstöléshez, azt gyógynövényes asszonyok tudják, akik workshopokon osztják meg tudásukat az érdeklődőknek.
A salzburgi régiókban még mindig él, sőt reneszánszát éli a házfüstölés szokása © SalzburgerLand Tourismus, Achim Meuer
Csőrös maszkosok (Schnabelperchten)
A rauriseri Schnabelperchtek valóban egyedülállók. Magának a rauris-i népnek pedig jó tanács ezen a napon, vízkereszt előestéjén, hogy mindent alaposan takarítsanak ki. Mert ha valami nem tetszik a csőrös maszkos perchteknek, az a rendetlenség és a kosz. Az álcához passzolva hangos károgással hirdetik jövetelüket, és már örömmel várják őket. Mert seprűikkel kisöprik a gonoszt. És csak egy kis frissítő és a hagyományos áldás után – béke, szerencse és egészség – mennek tovább a következő házba.
Jönnek a raurisi csőrös maszkosok! © TVB Rauris, Florian Bachmeier
Világító fejdíszű csengettyűzők (Glöckler)
A Glöcklerek igazi fényhozók, akik minden év január 6-án vannak úton Salzkammergutban. És valóban, a fényes Glöckler-sapkák belülről világítanak, és maguk a Glöcklerek is fehérbe vannak öltözve. Fényükkel a sötétséget és az elmúlt év hidegét hivatottak legyőzni. Egy Glöckler-sapka akár 300 munkaórát is tartalmaz, és nincs két egyforma. A Schönperchtek tehát köröket, nyolcasokat és spirálokat forgatnak, és minden táncot a Glöckler mondókájával és „szerencsét és áldást az új évre” zárnak.
A csengettyűzők (Glöckler) január 5-e környékén járnak © SalzburgerLand Tourismus
Pongaui Percht-futás
A több mint 400 résztvevővel a Pongaui Percht-futás (Pongauer Perchtenlauf), amely rendszerint évről évre vízkereszt környékén, felváltva Altenmarkt-ban, Bad Gastein-ban, Bischofshofen-ben és St. Johann-ban zajlik, valóban egy olyan esemény, amelyet érdemes megnézni. Sehol máshol nem lesz lehetőség ennyi gyönyörű perchtet megcsodálni. És az egyik figura misztikusabb, legendásabb és impozánsabb, mint a másik. Legyen szó Habergeißről (háromlábú félig kecske, félig madár), Bärentreiberről (medve idomár), boszorkányokról és ördögökről, Schnabel- (csőrös maszkosokról), Glocken- (harangozó), Schiach- (rossz percht) és Schönperchtekről (jó perchtekről) vagy akár Baumweber vagy akár Lindwurmról (kígyószerű vagy sárkányszerű mitikus lény) a Tappenkar-ból – itt mindenki összejön.
Bischofshofeni „Schönperchten”, azaz szép maskarások© SalzburgerLand Tourismus, Achim Meurer
Taposók (Tresterer)
„Béke, szerencse és egészség” kívánják a taposók (tresterek), amikor január 6-a körül Pinzgau-ban járnak. Tűzvörös brokátból készült, figyelmet felkeltő ruháikkal és színes selyemszalaggal díszített kalapjaikkal ezek a szépségek egészen különlegesek. Az összetéveszthetetlen Trestern – „Stampfen” – ezeréves táncait hetekkel a nagyelőadás előtt próbálják. A Tresterer csak Pinzgauban láthatók, és akkor is csak Stuhlfelden, Unken, Bruck, Saalfelden és Zell am See településeken.
A Tresterer csak Pinzgauban láthatók © Salzburger Saalachtal
Ostorpattogtatók (Aperschnalzen)
Bár a tél néha még december végén sem indult be igazán, Szent István napjától (december 26.) az ostorpattogtatók máris lázadozni kezdenek a hó ellen. Flachgau-ban és Rupertiwinkelben aztán a „járókelők” ostoraikkal, az úgynevezett „Goaßln”-okkal gyűlnek össze a földeken, hogy elűzzék a havat, és új életet leheljenek az alatta lévő magvakba. Az ostorok hangos csattogása és lendítése nagyon specifikus szekvenciákat követ, amelyeket jól be kell gyakorolni. És a fiatal pattogtatók máris lelkesen csatlakoznak.
Szent István napjától (december 26.) az ostorpatogtatók lázadozni kezdenek a hó ellen © wildbild
Mészárosok ugrása (Metzgersprung)
Teljesen más, de nem kevésbé egyedi szokás a húsvét vasárnapján a mészárosok ugrása. Az ünnepi szertartás után a dolgok kissé kellemetlen helyzetbe kerülnek az újonnan megkoronázott henteslegények számára. Egy ugrás, a vízzel teli dézsába, és az inas évek alatt elkövetett bűnöket máris lemossák magukról. Utána pedig a 40 kilós céhzászlót lengetve kell bizonyítaniuk erejüket.
Egyedi szokás a húsvét vasárnapján a mészárosok ugrása © Salzburger Fleischerinnung
Húsvéti tűz (Osterfeuer)
A húsvéti szezonnal valóban véget ér a téli időszak. És mindenütt a tavasz közeledtét várják. A Salzburgi Lungau régióban a természet újjáéledését egészen különleges módon ünneplik, és egyúttal Krisztus feltámadásáról is megemlékeznek. A nagyszombatról húsvét vasárnapra virradó éjszaka számos húsvéti tűz világítja meg a sötétséget. Az akár 12 méter magas faépítményeket kifejezetten erre a célra építik.
Nagyszombatról húsvét vasárnapra virradó éjszaka számos húsvéti tűz világítja meg a sötétséget © Wolfgang Hojna – Leidolf
Fa szamár hordás (Palmeseltragen)
A téli hagyományok egyike Salzburg tartományban egy különleges húsvéti szokás. A kis tennengau-i településen, Puchban egy 400 éves, faragott „pálmaszamarat” visznek a pálmavasárnapi körmenetben, amelyen Krisztus ül. A középkorban ez a forma elterjedt volt. Így a bibliai történetet azok is megismerhették, akik nem tudtak olvasni. Ma a puchi pálmás szamár, egy másik tiroli fából készült szamárral együtt, az utolsó a 17. századból származó húsvéti körmenet alakjai közül.
Puchban egy 400 éves, faragott „pálmaszamarat” visznek a pálmavasárnapi körmenetben© tennengau.com
